Projekt:

a) egy önálló fejlesztés, vagy

b) több hasonló célú, egyenként 10 millió forintnál vagy az akciótervben meghatározott ettől eltérő összegnél nem nagyobb összköltségű fejlesztés összessége (közvetett támogatás), vagy

c) pénzügyi eszköz;

Projekt adatlap: e dokumentum tartalmazza a pályázó, valamint a projekt adatait, valamint a projekt egészének, illetve egyes részeinek bemutatását. A dokumentum kitöltése a pályázó feladata. A Projekt adatlap kitöltése a HEP IH által rendszeresített kitöltő program alkalmazásával történhet. A kitöltő program letölthető a www.nfu.hu honlapról. A program lehetővé teszi a Projekt adatlap elektronikus kitöltését, nyomtatását és adathordozóra mentését.

Projekt előrehaladási jelentés: a kedvezményezett rendszeres ( ) beszámolója a Közreműködő Szervezet felé a támogatott projekt megvalósulásáról.

Projekt fenntartási jelentés: a Kedvezményezettnek a pénzügyi beszámoló jóváhagyását követően, a teljes fenntartási időszak alatt a Támogatási Szerződésben meghatározott rendszerességű és tartalmú adatszolgáltatási kötelezettsége a közreműködő szervezet felé.

Telephely: a cég - székhelyétől különböző helyen lévő - telephelye a tevékenység gyakorlásának helye (1997. évi CXLV törvény 16.§).

Új gép: amely használatban még nem volt, és a géppel nem folytattak üzemszerű gyártási tevékenységet függetlenül a gyártási évtől. (Az új gépnek nem kell feltétlenül a pályázat benyújtásának évében gyártottnak lennie, tehát korábbi évjáratú gép is lehet a pályázat szempontjából új, ha a gyártó vagy forgalmazó raktárából szállítják.)

Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT):  helyzetelemzést, stratégiát, a tervezett fejlesztési területek prioritásait, azok konkrét céljait és a hozzájuk kapcsolódó pénzügyi források megjelölését tartalmazó dokumentum, melyet a Magyar Köztársaság készít az Európai Unió programozási irányelveinek, célkitűzéseinek megfelelően, a fejlődésben lemaradó régiók fejlődésének és struktúrális átalakulásának elősegítésére, a kiemelt szükségletekre figyelemmel

Jelen konstrukcióra vonatkozó fogalmak:

Alapkészségek: A modern társadalom viszonyai között történő tevékenységhez szükséges készségek összessége, úgymint írás, olvasás, számolás, kommunikáció (IKT-készségek, idegennyelv-tudás), döntésképesség, munkaszervezetben való részvétel képessége, önálló tanulási képesség, stb.

Általános célú képzés: Olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.

Belső képzés: A munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.

FAT: A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (FAT) a felnőttképzés területén a képzést folytató intézmények és a képzési programok akkreditációjával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében jött létre, a felnőttképzésről szóló, többször módosított 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján. A FAT független szakmai testület, tagjait a szociális és munkaügyi miniszter kéri fel, a FAT titkárságát a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet működteti.

Felnőttképzés: A 2001. évi CI. sz. törvény értelmében az a felnőtt vesz részt "felnőttképzésben, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette".

Felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás: Olyan szolgálatatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul. Formái különösen az előzetesen megszerzett tudás felmérése, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.

Fogyatékkal élő felnőtt: A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.

Formális tanulás: Szervezett és strukturális közegben (pl. oktatási, képzési rendszer, vállalati képzés keretei között) történő tanulás. A formális tanulás rendszerint a tudás megszerzését igazoló hivatalos elismeréssel (diploma, bizonyítvány) zárul.

Gyakorlati foglalkozás: A képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának elsajátítását biztosítja.

Hátrányos helyzetű célcsoport: különösen a romák, az iskolai oktatásból lemorzsolódottak, alacsony végzettségűek, képesítés nélküliek, munkanélküliek, tartósan inaktívak, GYED-en vagy GYES-en lévők, megváltozott munkaképességű és fogyatékkal élő emberek, továbbá a 68/2001. EK rendelet 2. cikk g) pontja szerinti célcsoportok.

Help desk típusú tevékenység: Tanulást segítő, konzultatív jellegű személyes tanácsadó szolgáltatás.

Informális tanulás: A napi élettevékenység (családban, munkahelyen, szabadidős tevékenység során stb.) keretében történő, nem feltétlenül tudatos tanulási tevékenység.

Intézmény-akkreditáció: A felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.

Iskolarendszeren kívüli képzés: Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.

Képzés: Képzésnek nevezzük azt a tevékenységet, melynek célja, hogy a tanulói új ismereteket, készségeket, kompetenciákat sajátítson el, meglévő tudását bővítse, illetve meghatározott képzettséget szerezzen.

Felnőttképzésnek nevezzük az iskolarendszeren kívüli képzést, melynek résztvevői a tankötelezettségüket teljesítették.

Készség: Meghatározott feladat, munka ellátásához elengedhetetlen tudás, gyakorlat, amelyre az egyén tanulás, képzés vagy gyakorlati tapasztalatok útján tesz szert.

Kompetencia, jártasság, kulcskompetenciák: a kompetenciákat itt az adott helyzetben megfelelő tudás, készségek és attitűdök ötvözeteként határozzuk meg. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes önmegvalósításhoz és fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és munkavégzéshez. Az Európai Parlament és a Tanács ajánlása szerint 8 kulcskompetenciát definiált:

1.  az anyanyelven folytatott kommunikáció

2.  az idegen nyelveken folytatott kommunikáció

3.  matematikai kompetencia és alapvető kompetenciák a természet- és műszaki tudományok terén

4.  digitális kompetencia

5.  a tanulás megtanulása

6.  szociális és állampolgári kompetenciák

7.  kezdeményező- és vállalkozókészség

8.  kulturális tudatosság és kifejezőkészség

Kompetenciák elismerése: A megszerzett kompetenciák elismerésének két alapvető formája van: formális elismerés a megszerzett kompetenciák nyilvános azonosítása, értékelése és akkreditációja hivatalos/formális (oklevél, bizonyítvány), valamint intézményes formában; társadalmi/szakmai elismerés a megszerzett kompetenciák de facto elismerése, pl. a munkaerőpiacon, a vállalati szervezetben.

Konzultáció: Az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató (tutor) közötti megbeszélés, mely elektronikus formában is megvalósulhat.

Közművelődés, közművelődési tevékenységek: A közművelődés a polgárok iskolán kívüli, öntevékeny, önművelő, megismerő, kultúra elsajátító, művelődő és alkotó célú cselekvése, amely jellemzően együttműködésben, közösségekben valósul meg.

Közművelődési intézmények, közösségi színtér: Közművelődési intézmény a lakosság közösségi közművelődési tevékenységéhez erre a célra alapított, fenntartott, működtetett, megfelelő szakmai, személyi, infrastrukturális feltételekkel és alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv, vagy egyéb  fenntartású intézmény. Közösségi színtér adott helyen rendszeresen működő intézmény-rész vagy egyéb jogállású létesítmény (helyiség együttes, épület), mely a helyi lakosság rendszeres vagy alkalmi közművelődési tevékenységének, a lakosság önszerveződő közösségeinek támogatása érdekében önkormányzati fenntartásban, önkormányzatok társulásában vagy közművelődési megállapodás alapján, erre a célra alkalmassá tett és működtetett.

Közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás: A közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás szakmai munkát segítő tevékenység, melyet alapfeladatként országos szinten a Magyar Művelődési Intézet végez. Megyei (fővárosi) szinten a megyei/fővárosi önkormányzatok kötelezettsége közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodni. A feladat ellátására megyei művelődési központot (közművelődési intézetet, irodát) működtethet. Közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást végezhet más közművelődési szervezet is önként vállalt feladatként, vagy megbízás alapján, amennyiben dolgozói szakmailag szervezetei, művelődő közösségei igénylik ezt a tevékenységet. A közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás főbb elemei: közművelődési tanácsadás, szakmai elemzés, fejlesztés, térségi, regionális közművelődési rendezvények, szakmai kapcsolatok gondozása/ápolása, szakmai szervezetekkel együttműködés, szakmai műhelyek tevékenysége, közművelődési információs szolgáltatás, kulturális értékek bemutatása, szakmai képzés, továbbképzés, technikai szolgáltatások.

Mentorálás: A mentorálás a mentor, mint jelentős tapasztalattal bíró szakember személyre szabott segítségnyújtása az ismeretek elsajátításához. A mentori munka célja, hogy biztosíthatók legyenek a csoportban a hatékony részvételhez szükséges együttműködés feltételei. A mentor felméri és személyre szabott segítségnyújtás révén támogatja a mentorált személyek egyéni fejlődését és együttműködését. A mentori rendszer olyan segítő kapcsolat, amelyben a személyközpontú megközelítési mód lehetővé teszi a szocializációs hiányosságok eredményes korrigálását, a negatív élmények megfelelő feldolgozását, a mentális stabilitás fokozását és a pszichofizikai közérzet javulását.

Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.

Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző muduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.

Nem-formális tanulás: Tervszerű, de nem kifejezetten tanulási célzatú, mégis jelentős tanulási elemet tartalmazó tevékenység keretében végzett tanulás. A nem formális  tanulás az alapoktatási és képzési feladatokat ellátó rendszerek mellett zajlik, és általában nem zárul hivatalos bizonyítvánnyal. A nem formális tanulás lehetséges szinterei: munkahely, civil és társadalmi szervezetek vagy a formális oktatási rendszerekben folyó tanulás kiegészítése céljából létrehozott képzőintézmények. A 2001. évi CI. felnőttképzési törvény értelmében (29. § 14. pont) " nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez". Nem formális tanulásnak minősül: a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez.

Nyitott képzés / távoktatás formájában szervezett felnőttképzés: Olyan sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőtt interaktív kapcsolatán és az önálló munkán alapuló képzést tesz lehetővé. Időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg.

Partner: A közművelődés specifikus minőségfejlesztési rendszer kialakítása során meghatározásra kerültek a partnerek. A "partner" fogalmába tartoznak mindazok a személyek és szervezetek, akik, amelyek tevékenységükkel részt vesznek a közművelődési szolgáltatás nyújtásában, illetve igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat, továbbá akik, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a működéssel és annak eredményességével  kapcsolatban.

Program-akkreditáció: A képzési célnak  való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.

Speciális képzési program: Jelen kontextusban olyan képzési program, melyet hátrányos szociális helyzetűek, megváltozott munkaképességűek illetve fogyatékkal élők részére dolgoztak ki/ folytattak le.

Tanulás: A tanulás egy olyan kumulatív folyamat, amelynek során az egyén lépésről-lépésre egyre bonyolultabb és elvontabb ismeretekre tesz szert, és ezeket az ismereteket ténylegesen elsajátítja.

ALAPFOGALMAK

I.1. Elméleti alapok

A minőséggel kapcsolatos szakkifejezések (MSZ EN ISO 9000:2005 szerint)

Minőség: annak értéke, hogy mennyire teljesíti a saját jellemzők egy csoportja a követelményeket.

Tehát egyrészt fontos azt vizsgálni, hogy melyek azok a jellemzők, amelyek a minőséget befolyásolják, másrészt azt is értékelni kell, hogy milyen mértékben teljesülnek egy szolgáltatás nyújtásakor.

Vevő: szervezet, vagy személy, amely vagy aki kap egy terméket

(be)Szállító: szervezet, vagy személy, amely vagy aki rendelkezésre bocsát egy terméket. A közművelődés specifikus minőségfejlesztési rendszer kialakítása során meghatározásra kerültek a partnerek. A "partner" fogalmába tartoznak mindazok a személyek és szervezetek, akik, amelyek tevékenységükkel részt vesznek a közművelődési szolgáltatás nyújtásában, illetve igénybe veszik ezeket a szolgáltatásokat, továbbá akik, amelyek elvárásokat fogalmaznak meg a működéssel és annak eredményességével kapcsolatban.

Vevői megelégedettség: a vevő észlelése arról, hogy milyen mértékben teljesültek a vevő által elvárt követelmények

1. megjegyzés: a vevő panaszai a vevő kismértékű megelégedettségének általánosan ismert jellemzői, de ha ilyen panasz nem volt, ez még nem jelenti szükségképpen a vevő nagy fokú megelégedettségét.

2. megjegyzés: ha meg is állapodtak a vevővel a vevő követelményeiben, és ezek teljesültek is, ez nem eredményezi szükségképpen a vevő nagyfokú megelégedettségét.

Minőségpolitika: egy szervezetnek a minőségre vonatkozóan a felső vezetőség által hivatalosan kinyilvánított általános szándékai és irányvonala.

1. megjegyzés: a minőségpolitika általában összhangban van a szervezet általános politikájával, és keretet ad a minőségcélok kitűzéséhez.

Minőségcél: a minőséggel kapcsolatos valami, amire törekszek, vagy amit el akarnak érni

Minőségirányítás: összehangolt tevékenységek egy szervezet vezetésére és szabályozására, a minőség szempontjából

megjegyzés: a minőség szempontjából való vezetés és szabályozás általában tartalmazza a minőségpolitika és a minőségcélok meghatározását, a minőségtervezést, a minőségszabályozást és a minőségfejlesztést.

Minőségbiztosítás: a minőségirányításnak az a része, amely a bizalomkeltés megteremtésére összpontosít aziránt, hogy a minőségi követelmények teljesülni fognak.

Minőségfejlesztés: a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények  teljesítési képességének növelésére összpontosít

Minőségtervezés: a minőségirányításnak az a része, amely a minőségcélok kitűzésére, valamint a szükséges működési folyamatok és a velük kapcsolatos erőforrások meghatározására összpontosít, a minőségcélok elérése érdekében.

Minőségszabályozás: a minőségirányításnak az a része, amely a minőségi követelmények  teljesítésére összpontosít.

Minőségirányítási rendszer: irányítási rendszer egy szervezet vezetésére a szabályozására, a minőség szempontjából.

Minőségirányítási kézikönyv: dokumentum, amely meghatározza egy szervezet minőségirányítási rendszerét

Dokumentum: információ és annak hordozója

Példa: feljegyzés, előírás, eljárás-dokumentum, rajz, jegyzőkönyv, szabvány

2. megjegyzés: a dokumentumok valamilyen készletét, pl. az előírásokat és a feljegyzéseket gyakran "dokumentációnak" nevezik.

Folyamat fejlesztés: ismétlődő tevékenység a követelmények teljesítési képességének növelésére.

Audit: auditbizonyítékok nyerésére és ezek objektív kiértékelésére irányuló módszeres, független és dokumentált folyamat annak meghatározására, hogy az auditkritériumok milyen mértékben teljesülnek.

Auditor: személy, akinek megvan a felkészültsége audit végzésére.

Közkultúra: a kulturális értékek létrehozásával, megőrzésével, terjesztésével és művelésével kapcsolatos közösségi  tevékenységek és javak összessége, melyeket közvetítő rendszereken keresztül mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. A közkultúra tehát magában foglalja a közművelődési alapellátás mellett a művészeti értékek megőrzését és közismertté tételét, a nyilvános könyvtári ellátást, a muzeális értékek hozzáférésének a biztosítását.

Kultúraterületek (I-VII)

A kultúraterület a közművelődési tevékenységek és szolgáltatások során elsajátítható speciális ismeretek, készségek, hozzáállások, viszonyok, kompetenciák összessége. A kultúraterületek szintetizáló szerepet töltenek be az ágazati tervezésben, amennyiben lehetőséget biztosítanak a közművelődés sokféleségének összegzésére, általánosításra.

A kultúraterületek a szakfelügyeleti munkában a szakmai munka értékelésének alapját képezik: 1. a helyi kultúra (kulturális örökség), 2. a helyi társadalom kultúrája, 3. a létkultúra, 4. az önkifejezés és kreativitás kultúrája, 5. az ünnepi és elit kultúra, 6. az együtt élő másságok kultúrája, 7. a közhasznú szolgáltatások kultúrája területein.

Művelődés: olyan interakció, amelynek során az egyén elsajátítja a létezéshez szükséges ismereteket, értékeket. A művelődési folyamat lehet egyéni és / vagy közösségi jellegű, amelynek során más személyek és a közösségek visszahatnak a rendelkezésre álló ismeretanya tartalmára; alakítják, fejlesztik, rendszerezik annak elemeit.

A művelődés fogalma alatt az embereknek a társadalmi újratermelés folyamatába, "a társadalom teljes viszonyrendszerébe" (Kozma Tamás) való bekapcsolódáshoz, az abban való eligazodáshoz szükséges tudás speciális feltételekhez kötődő megszerzési (fogyasztási, elsajátítási, befogadási) folyamatát értjük. Nyilvánvaló, hogy ez a tudás a munkavégzés és a mindennapi társas kapcsolatok kapcsolatok során is bővül, az újratermelés konkrét követelményeinek megfelelően változik. De az is nyilvánvaló, hogy a történeti fejlődés során egyre inkább kialakult és bővült egy  olyan intézmény- és tevékenységrendszer, amely elsődlegesen a társadalmi viszonyokra és munkára vonatkozó ismeretek megőrzésére, termelésére, elosztására és fogyasztására szakosodott. Művelődés alatt e speciális feltételekhez kapcsolódó információáramlást, az információk elsajátítását értelmezzük.

A művelődéshez való jog: a Magyar Köztársaság Alkotmánya minden állampolgár számára biztosítja; nemre, korra, vallásra, politikai vagy más véleményre; nemzeti, etnikai- vagy társadalmi származásra, vagyoni-, születési- vagy egyéb helyzetre való megkülönböztetés nélkül. Az Alkotmányban a Magyar Köztársaság ezt a jogot "a közművelődés kiterjesztésével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép- és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg." A művelődéshez való jogot az 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról (60§, 61§, 70F§) és az 1997. évi CXL törvény biztosítja.

Az 1997. évi CXL. sz. törvény kimondja: mindenkinek joga, hogy megismerhesse a kulturális örökség javait, igénybe vegye a nyilvános könyvtári ellátás rendszerét, a muzeális és közművelődési intézmények szolgáltatásait, műveltségét, készségeit életének minden szakaszában gyarapítsa; közművelődési jogai érvényesítése céljából közösséget hozzon létre, szervezetet alapítson és működtessen közösségi színtér létrehozásához szervező, szervezeti és tartalmi segítséget kapjon.

Közösségi művelődés: a helyi társadalomban zajló, rendszerint intézményhez, szervezethez kapcsolódó közművelődési folyamatok összessége. Magába foglalja az állampolgárok öntevékenységére alapozó képzési, alkotó művelődési,  ismeretszerző tevékenységeket. A lokalitás mellett meghatározó eleme az egyének aktív hozzájárulása és részvétele a művelődési folyamatok tervezésében,  célrendszerének megfogalmazásában, valamint a megvalósításban.

Szervezetrendszere: az állam, az önkormányzatok, a civil (nonprofit) szervezetek, a vállalkozások által fenntartott közművelődési intézmények, a közművelődési célú civil szervezetek, művészeti alkotóközösségek. A  közösségi művelődés alapvető feltételrendszerének biztosítása (az 1997. évi CXL. sz. törvény szerint) a helyi önkormányzatok felelősségi körébe tartozik, amelyhez az állam normatív támogatást és egyéb meghatározott célú, központi forrásokat biztosít, valamint megteremti a pályázati rendszer feltételeit.

Közművelődés: A kulturális szféra azon ágazata, ezen belül intézményrendszere, amely az aktív közösségi művelődést és a kulturális javak, szolgáltatások közvetítését végzi. Állami, önkomrányzati és más forrásokból, általános és specifikus jogszabályok alapján működik.

E fogalom tartalma továbbá az egyének és közösségek művelődési aktivitását felkeltő, segítő feltétel sés tevékenységrendszer, amely lehetőséget nyújt az önművelődésre, a civil önszerveződésre, a közösségi művelődésre, az egész életen át tartó és az élet minden dimenziójára kiterjedő művelődésre.

A közművelődés így olyan ön - és társadalomfejlesztő tevékenységrendszer, amelyben a művelődésszervezés, felnőttoktatás, kultúraközvetítés végső célja és tartalma az életminőség javítása és a humán erőforrás fejlesztése. Újabb keletű elterjedése (az 1960-as évektől, de döntően az 1970-es években) a népművelés fogalmának és koncepciójának meghaladásához kötődik. A népművelés ugyanis az iskolán kívüli művelődési tevékenység felvilágosító jellegét, művelő funkcióját hangsúlyozta, ahol döntő szerepe volt az ismeretek átadójának. A közművelődés viszont az állampolgárok és közösségeik művelődésben való aktivitását hangsúlyozza, tehát egyre inkább arról van szó, hogy nemcsak a népművelők művelik a népet, hanem a polgárok  művelik önmagukat, a közvetítő rendszer (így többek között a népművelők, művelődésszervezők) segítségével is.

Akkor beszélhetünk közművelődésről, ha a múltban és a jelenben létrehozott művelődési értékek a lakosság tömegeinek birtokába kerülnek, az életmód szerves részévé válnak; ha maga az elsajátítási folyamat alapvetően aktív, alkotó és közösségi tartalmú.

Művelődésszervezés: az egyének, a társadalmi rétegek, csoportok művelődését segítő szakmai tevékenység. Alafeladata a célközönség értékei és érdekei szerinti és ezeket a szolgáltató értékrendjének megfelelően fejleszteni kívánó művelődési tartalmak és formák szervezése; figyelemmel a társadalmi együttélés normáira.

Célja az iskolarendszeren kívül megvalósuló, általános és szakmai ismeretek átadása, a személyiség és a közösségi cselekvés fejlesztése, a rekreáció elősegítése, az egyéni és közösségi alkotótevékenység támogatása és fejlesztése, személyes bemutatkozási lehetőségének megteremtése.

A művelődésszervezés olyan szakma, olyan kulturális foglalkozás, amely a fenti tevékenységek megvalósítását szolgálja. Segíti az értékek megőrzését, közvetítését, a művelődési szükségletek alapján, az egyének és az egyes társadalmi csoportok érdekei és érdeklődése szerint látva el feladatát.

Közművelődési alapellátás: az állam és az önkormányzatok által biztosított személyi, infrastrukturális és pénzügyi feltételrendszer olyan minimuma, amely lehetővé teszi az állampolgárok számára az aktív, közösségi művelődési tevékenység gyakorlását. Az alapellátás része a megfelelő épület vagy helyiségegyüttes, a tevékenységet segítő közművelődési szakember, a szükséges műszaki-technikai eszközök, berendezések, felszerelések, valamint a megfelelő költségvetési fedezet.

Hagyomány:

-tradíció; általános értelemben a társadalom életében történelmileg kialakult és nemzedékről nemzedékre szálló, közösségben tovább élő (tudatosan ápolt), tartósan uralkodó nézetek, szokások összessége, ízlés, felfogás illetve szellemi örökség.

- a közösségi magatartásformák és objektivációk nem örökletes programja, a kultúra invariáns rendszere, a kultúra grammatikája. A hagyomány jelenléte emberi közösségek létének feltétele, az élők világában egyedül emberi közösségek sajátja, amennyiben ezek élettevékenységét a genetikai kódokban rögzített programokon túl olyan szimbolizált jelrendszerek irányítják (pl. nyelv), amelyek a megtanulás-elsajátítás folyamatában válnak a különféle típusú (szociális, etnikus) közösségek tagjainak birtokává, szervezik ezek viselkedését (ld. társadalmi szokás). A hagyomány nem egyéb tehát, mint e szimbolizált jelrendszerek összessége.

- közösségben tovább élő (tudatosan ápolt) szokás, ízlés, felfogás illetve szellemi örökség. Haladó hagyomány - ma is megbecsülendő, értékes hagyomány.

- tradíció: általános értelemben a társadalom életében történelmileg kialakult és nemzedékről nemzedékre szálló, tartósan uralkodó nézetek, szokások összessége. A fejlődés folyamatában a hagyomány és az újítás egységbe kapcsolódik, a hagyományőrzés és a megújulás láncolata jelenik meg. Az adott korszak társadalmi szükséglete határozza meg, hogy az elmúlt korok hagyományából mit tartanak értéknek és irányadó hagyománynak.

- valamely társadalom, nép, ország, intézmény stb. életében történelmileg kialakult, nemzedékről nemzedékre szálló felfogás, szokás, rend, stb., valamint ezek tartós és tudatos ápolása. Haladó hagyományok: a maguk korában a leghaladóbb eszmék, törekvések, amelyeket a magasabb rendű társadalom haladó erői átvesznek a megelőzőtől.

Néphagyomány: a paraszti társadalom, azt ilyen értelemben vett nép körében élő (szóbeli) kulturális örökség; a történelmileg fölhalmozódott tradíció. Lényeges a szociális meghatározottsága: milyen társadalmi csoportok hozzák létre és tartják meg (életkori és foglalkozási csoportok; lokalitások, pl. tanya, falu, város, városrész).

- a (paraszti) nép körében élő (szóbeli) hagyomány

- a népi hagyományok, szokások ápolásának jelentős szerepe van a társadalom, nép, ország társadalmi-politikai és kulturális előrehaladásának.

- folklór - évezredek folyamán fölhalmozódott hagyomány, különböző típusú társadalmi közösségek részéről teremtett tradíció. Egyik specifikuma szociális meghatározottsága: milyen társadalmi csoportok, osztályok hozzák létre és tartják meg (életkori és foglalkozási csoportok, városi folklór). Lehet kis létszámú csoport alkotása, vagy elterjedt, népszerű hagyomány.

Közművelődési célcsoport: az intézményeket és szolgáltatásokat valóságosan, vagy potenciálisan használó olyan csoport, amely a különböző közművelődési intézmény, szervezet által szolgálandó közösségből valamely szempontból kiemelt közösség.

Más megközelítésben az a piaci, fogyasztó réteg (látogatói kör/közönség), amelynek, akiknek az igényeit az intézmény kielégíteni szándékozik, akiket a szolgáltatásokkal megcéloz. A közművelődési intézmények kettős piacon tevékenykednek, a látogatói célcsoport mellett kitüntetett szerepet kell szánni a támogatóknak, fenntartónak is.

Kulturális javak: a 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről szerint az élettelen és élő természet keletkezésének, fejlődésének, az emberiség,  a magyar nemzet, Magyarország történelmének kiemelkedő és jellemző tárgyi, képi, hangrögzített, írásos emlékei és egyéb bizonyítékai, valamint a művészeti alkotások.

Kulturális örökség: a hivatkozott 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről a régészeti értékű területek, régészeti emlékek, régészeti lelőhelyek, ezek védőövezetei, a műemlékek, műemléki értékek és a műemléki területek, valamint a kulturális javak tartoznak ide.

SZERVEZETI FORMÁK ÉS KÖZMŰVELŐDÉSI SZAKMAI FELADATELLÁTÓK

Közösségi színtér: a helyi lakosság közművelődési tevékenységét szolgáló önkormányzati fenntartásban vagy közművelődési megállapodás alapján működtetett, erre a célra épített vagy alkalmassá tett és üzemeltetett, az adott településen rendszeresen működő, nyitva tartó létesítmény (helyiségegyüttes, épület).

Közművelődési hálózat: értelmezhető a különböző típusú, nagyságú intézmények együttműködő, egymásnak szolgáltatást, szakmai segítséget nyújtó szervezeti rendszereként. A közművelődési intézmények, közösségi színterek behálózzák az országot, hatókörük széles, mert majd minden településen lehetőséget adnak a helyi lakosság művelődési, közösségi tevékenységének végzésére. A nagyobb művelődési házak és központok általában korszerűek, így differenciáltabb szolgáltatásokat képesek nyújtani a lakosságnak. A megyei művelődési központok vagy a közművelődési irodák feladatkörében szerepel a szaktanácsadói feladatellátás. Módszertani szolgáltatásokat nyújtanak a közművelődési intézményeknek, valamint az ilyen tevékenységet végző valamennyi szervezetnek, közösségnek.

Az 1997. évi CXL.  törvény szerint a közművelődéshez való állampolgári jog gyakorlása, a közművelődési tevékenységek feltételeinek biztosítása különböző intézményekben, közösségi színtéren az önkormányzatok kötelező feladata. A "kulturális törvény" alapelveiben infrastrukturális feltételeket, szervezési, szervezeti és tartalmi segítséget kínál az állampolgári jogok gyakorlásához.

Az intézményhálózat legjellemzőbb épületei a művelődési házak, művelődési otthonok, melyek földrajzilag átfogják az ország egész területét, és lényegében mindenki számára hozzáférhetőek nemre, korra, társadalmi hovatartozásra való tekintet nélkül. Hatókörüket, tömeghatásukat csak az elektronikus és írott sajtó múlja felül. A kulturális centrumoktól távol eső térségekben, a kis lélekszámú községek nagy részében a művelődési ház adja az egyetlen, a személyes részvételen alapuló lehetőséget a művelődésre, a kulturált szórakozásra.

Közművelődési tanács: legfeljebb három-három évre megválasztott, önkéntes testület, amelyet a helyi kulturális célú civil szervezetek hozhatnak létre, a kulturális alaptörvény felhatalmazása alapján. Feladata a közművelődési tevékenységek, a helyi lakossági igények, érdekek áttekintése, megjelenítése és érvényesítésére; valamint a helyi koordináció.

Közművelődési megállapodás: a kulturális alaptörvény felhatalmazása alapján, az önkormányzatnak a közművelődési feladatok ellátására, más jogi vagy magányszeméllyel kötött szerződése. Ebben a felek megállapodnak a következőkről: az elvégzendő közművelődési szolgáltatások és azok díjai; a közművelődési tevékenységben érintettek köre; az ingyenesen vagy térítési díjért igénybe vehető szolgáltatások; a közművelődési szolgáltatás igénybevételi lehetőségeinek minimális időtartama és rendszeressége; a közösségi színtér, illetőleg közművelődési intézmény közművelődési célú minimális nyitva tartása; a személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek; a közművelődési feladat megvalósításában közreműködőktől megkívánt szakképzettségek.

Közművelődési szervezet: minden olyan jogi személyiséggel rendelkező, tehát bejegyzett szervezet, amely alapító okirata szerint közművelődési tevékenység végzésére jött létre.

Közművelődési intézmény: a lakosság közművelődési tevékenységének ellátására alapított és fenntartott szervezet. Szükséges feltétel, hogy rendelkezzen a rendszeres működés érdekében felsőfokú végzettségű közművelődési szakemberrel, infrastrukturális és pénzügyi feltételekkel. Jogi személyiségű közművelődési szervezet, vagy annak szervezeti egysége.

A közművelődési intézmény szerepét betöltheti művelődési otthon, ház, központ, szabadidő központ, közösségi ház, ifjúsági illetve gyermekház, faluház; az oktatási és közművelődési, illetőleg egyéb feladatokat ellátó általános művelődési központ; az alaptevékenységéhez kapcsolódóan közművelődési feladatokat is ellátó önálló vagy többfunkciós, közös igazgatású kulturális és sportlétesítmény; minden olyan egyéb közművelődési szolgáltatást ellátó intézmény, amely a polgárok közösségi művelődését szolgálja.

Az 1997. évi CXL. törvény alapján ezek túlnyomó többsége alapító okirattal rendelkező költségvetési szerv, de létező forma az önkormányzat által létrehozott közművelődési célú közhasznú társaság, továbbá a közművelődési megállapodás keretében egyéb gazdasági társaság, egyéni vállalkozó ill. egyesület vagy (köz)alapítvány által működtetett intézmény is. Az új gazdasági törvény szerint ilyen feladatra nonprofit célú gazdasági társaság, tehát Kft. és Rt. is létrehozható, a Kht-k pedig 2008. végéig megszünnek  illetve átalakulnak.

Általános Művelődési Központ: a szervezeti és szakmai tekintetben részben önálló intézményegységek integráló szervezete. Közoktatási feladatokon kívül a művészeti, sport és közművelődési tevékenységek közül legalább egyet ellát. A nem közoktatási tevékenységek körébe tartozó feladatok ellátására és irányítására az adott tevékenységre vonatkozó jogszabályokat kell alkalmazni.

Közös fenntartású közművelődési intézmény: működésének személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeit, a használat szabályait és a vezető kinevezési rendjét két vagy több jogi személyiség szerződésben biztosítja. Ennek leggyakoribb formája az önkormányzati társulásban fenntartott intézmény.

Önállóan gazdálkodó intézmény: rendelkezik a gazdálkodás önálló, gazdaságos és szakszerű viteléhez szükséges személyi, tárgyi feltételekkel. Ezek összessége a szervezeten belül e célra elkülönített egységként működik, amely saját maga végzi az intézmény pénzügyi, gazdasági, számviteli, munkaügyi, pénzügyi, statisztikai feladatait.

Művelődő közösség: az érdeklődési kör vagy az önképző, társas tevékenység szerint elkülönülő, jogi személyiség nélküli lakossági csoport. Szerveződési kerete, feltétele és többnyire helyszíne is a közösségi színtér, a művelődési intézmény.

Alkotó művelődési közösségek: az alkotó művészeti csoportok, az amatőr művészeti csoportok, és a szakkörök, műhelyek egy része.

Kör, társas kör: a hasonló érdeklődésű, foglalkozású, társadalmi helyzetű emberek önkéntesen alakult szabadidős közösségei, amelyek közös szórakozásra, művelődésre szerveződnek. Elsősorban az együttlét motiválja a tagságot, amely kiegészülhet valamilyen konkrét érdeklődési körrel, amely mentén alkalmi, a programot szervezik. Összejöveteleiket szervezhetik rendszeresen, meghatározott napokon, de a társas körre  jellemző lehet az alkalmi, ám szervezett találkozás, az eseményeken való megjelenés.

Közművelődési munkakör: a közművelődési intézményben létrehozott azon meghatározott feladatkör, amelyben a közművelődési szakember megtervezi a közművelődési tevékenység stratégiai céljait és tartalmát, feladatait és módszereit. Szervezi a szükséges feltételeket, együttműködő partnereiket és lebonyolítja az eseményeket, az elemzésének tanulságaival korrigálja a folyamatot.

Közművelődési szervezett továbbképzés: a közművelődési intézményekben, a szakképesítéshez kötött munkaköröket teljes munkaidőben betöltőire vonatkozó, 7 évenkénti, 120 órás, államilag részben támogatott továbbképzési kötelezettség. Ennek teljesítése a munkakör további betöltésének feltétele.

Közművelődési szakember: az közművelődési munkakör betöltéséhez szükséges közép- vagy felsőfokú szakirányú végzettséggel rendelkező személy. Köznapi elnevezésére a népművelő, művelődésszervező fogalmak a leggyakoribbak, ám egyre több más megnevezés is használatos, mint pl. kulturális menedzser, kulturális vállalkozás szervező, andragógus, rendezvényszervező, animátor.

Területfejlesztés: olyan kormányzati beavatkozás-sorozat, mely a regionális fejlődés spontán folyamatait korrigálja. A korrekció célját a területfejlesztési politika határozza meg, s a beavatkozás általában a területi-társadalmi egynlőtlenségeket kívánja mérsékelni.

Vidékfejlesztés: célja a vidéken élő népesség helybentartása, számára vonzó élettér és munkakörülmények létrehozása a helyi erőforrások átgondolt, integrált és fenntartható hasznosításával. A gazdasági potenciál mellett a vidékfejlesztés legfontosabb erőforrása az egészséges, önszerveződő helyi közösség. A vidéken még mindig a domináns agrárgazdaság jövedelmezőségének javítása mellett feladat a lakosságnak alternatív és / vagy kiegészítő jövedelmet, megélhetési és foglalkoztatási lehetőséget nyújtó gazdasági diverzifikáció és az ehhez kapcsolódó vállalkozásfejlesztés.

KÖZMŰVELŐDÉSI TEVÉKENYSÉGEK -

DEFINÍCIÓK ÉS INDIKÁTOROK

1. Információs tevékenység

definíció: a közönség, a látogatók, az érdeklődők tematikusan  szerveződő, több csatornán történő tájékoztatása, illetve a közönségtől, közösségektől érkező visszajelzések fogadása és elemzése.

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

- az információs csatornák számának alakulása

- információs tevékenységet igénybevevők számának alakulása

- gyűjtőkör növekedése

2. Ismeretterjesztés

definíció: a társadalom- és természettudományok, a technika elért eredményeit, a művészet értékeit a közönség számára közérthetően, érdekesen, érdeklődést felkeltően teszi hozzáférhetővé. A felnőttek tanulásában, művelődésében nagy jelentősége van. Célja a tudományok népszerűsítése, a tudományosan megalapozott ismeretek terjesztése, az általános műveltségi színvonal emelése, a szakmai ismeretek bővítése, állampolgári ismeretek nyújtása, és a művészi befogadás folyamatának segítése. Kiterjed a gyermekek és ifjak iskolán kívüli, és a felnőttek iskolán túli művelődésére.

A képzés és az ismeretterjesztés közé nehezen húzható éles határ. A két tevékenység közötti különbség abban ragadható meg, hogy az ismeretterjesztési folyamat társadalmi kötődései, hagyományai specifikusak és annak végére elsajátított tudás (ismeret) kompetencia nem kerül ellenőrzésre.

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

- ismeretterjesztő alkalmak száma

- komplex rendezvények száma-

- résztvevők száma

- PR megjelenések

- pénzügyi eredményesség mutatója: tevékenység/szolgáltatás összes bevétele, tevékenység/szolgáltatás összes kiadása

- résztvevők elégedettsége (kérdőív vagy szóbeli megkérdezés alapján)

3. Képzés

definíció: képzésnek nevezzük azt a tevékenységet, melynek célja, hogy a tanuló új ismereteket, készségeket, kompetenciákat sajátítson el, meglévő tudását bővítse, illetve meghatározott képzettséget szerezzen. Felnőttképzésnek nevezzük az iskolarendszeren kívüli képzést, melynek résztvevői a tankötelezettségüket teljesítették.

A képzési tevékenység a képzés szervezésén és lebonyolításán túl magában foglalhatja a képzési program kidolgozását, akkreditációját, és a képzéshez kapcsolódó szolgáltatások nyújtását is.

Javasolt indikátorok:

- képzések, képzési alkalmak száma

- az előző évek képzési kínálatában nem szereplő, új képzések száma, illetve aránya

- a meghirdetett, de el nem indított képzések száma, illetve aránya

- a képzéseken résztvevők száma

- a törzsközönség aránya (újabb képzésre jelentkezők)

- fluktuációs ráta (lemorzsolódás egy-egy képzésen belül)

- résztvevői elégedettség

- oktatói elégedettség

- pénzügyi eredményesség mutatója: tevékenység/szolgáltatás összes bevétele,  tevékenység/szolgáltatás összes kiadása

4. Kiállítás rendezése

definíció: a kiállítás élőlények, természeti kincsek, tárgyak, áruk vonatkozó információkkal ellátott, meghatározott tematika szerinti bemutatása, közszemlére tétele.

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

- kiállítások száma (jellegük szerint)

- látogatók száma

- kiállítási napok száma

- pénzügyi eredményesség mutatója: tevékenység/szolgáltatás összes bevétele,  tevékenység/szolgáltatás összes kiadása

- látogatók elégedettsége (pl: vendégkönyv beírásai, kérdőíves, szóbeli megkérdezés)

- PR megjelenések száma, terjedelme

5. Művelődő közösségek tevékenysége

definívió: a művelődő közösség érdeklődési kör és az önképző, társas tevékenység szerint elkülönülő - jogi személyiség nélküli - lakossági csoport, mely legalább 3 fős tagsággal rendelkezik, és rendszeresen, állandó helyen működik. Az azonos vagy hasonló érdeklődésen alapuló tevékenységben a tagok önkéntes alapon vesznek részt.

A közművelődési szervezet infrastruktúrájának rendelkezésre bocsátásával segíti a művelődő közösségek létrejöttét, működését, a művészeti csoportok munkája eredményének közönség előtti bemutatását.

A művelődő közösségek tevékenysége képzési tevékenységként is értelmezhető (nonformális, informális). Művelődő közösségek tevékenységéről beszélünk, amennyiben a tevékenység elsődleges célja a társas együttlét, a közösségi élet, a szórakozás.

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

6. Rendezvények szervezése

definíció: a kultúra értékeit bemutató, azok megismertetését célzó, vagy szórakoztató jellegű, szervezett közösség, közönség részvételével rendezett összejövetelek megvalósítása. A közművelődési alapszolgáltatások körében a rendezvények szervezése kiterjed az egyetemes, a nemzeti és a nemzetiségi, kisebbségi kultúra értékeinek megismertetésére, az ünnepek kultúrájának gondozása, a hagyományápolást, valamint az egyéni vagy csoportos szabadidőtöltést szolgáló, művelődési célú és szórakoztató tevékenységekre.

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

7. Közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás

definíció: a közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás szakmai munkát segítő tevékenység, melyet alapfeladatként országos szinten a Magyar Művelődési Intézet végez. Megyei (fővárosi) szinten a megyei/fővárosi önkormányzatok kötelezettsége közművelődési szakmai tanácsadásról és szolgáltatásról gondoskodni. A feladat ellátására megyei művelődési központot (közművelődési intézetet, irodát) működtethet. Közművelődési szakmai tanácsadást és szolgáltatást végezhet már közművelődési szervezet is önként vállalt feladatként, vagy megbízás alapján, amennyiben dolgozói szakmailag felkészültek, és a környezetük települési önkormányzatai, intézményei, civil szervezetei, művelődő közösségei igénylik ezt a tevékenységet.

A közművelődési szakmai tanácsadás és szolgáltatás főbb elemei: közművelődési tanácsadás, szakmai elemzés, fejlesztés, térségi - regionális közművelődési rendezvények, szakmai kapcsolatok gondozása/ápolása, szakmai szervezetekkel együttműködés, szakmai műhelyek tevékenysége, közművelődési információs szolgáltatás, kulturális értékek bemutatása, szakmai képzés,  továbbképzés, technikai szolgáltatások.

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének  méréséhez

8. Nem programszerűen szervezett tevékenységek

definíció: nem programszerűen szervezett, az intézmény valamennyi látogatója által nyitvatartási időben, az erre a célra kijelölt terekben (jellemzően aulában, folyosón), belépőjegy vásárlás, illetve részvételi díj befizetési kötelezettség nélkül igénybe vehető szolgáltatások.

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

9.   Tábor

definíció: a tábor több napos, összefüggő, azonos résztvevői körrel zajló, képzéssel összekötött vagy anélkül szervezett szabadidős rendezvénysorozat.

Lehetséges indikátorok:

10. Nemzetközi együttműködés

definíció: a különböző országokban működő szervezetek részvételével megvalósuló tevékenység, melynek sajátossága az interkulturális tanulás. Ez a tevékenység lehet projekt jellegű, mely keretén belül előre tervezett tevékenységekhez rendelnek emberi és pénzügyi erőforrásokat. A közművelődésben gyakori a testvérvárosi kapcsolatokra épülő nemzetközi együttműködés is. A hosszú távú kétoldalú együttműködésen belül különböző témájú projektek valósíthatóak meg (pl: művészeti csoportok fellépése, időszaki kiállítások szervezése).

A nemzetközi munka horizontálisan átfogja a közművelődési tevékenységeket; egy rendezvény, képzés vagy tábor is megvalósulhat projektként  nemzetközi partnerek részvételével.

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

11. Kiegészítő jellegű szolgáltatások

definíció: kisebb jelentőségű, a közművelődési programhoz (alapszolgáltatáshoz) kapcsolódó szolgáltatáselemek, melyek a szolgáltatást / tevékenységet gazdagítják (pl. gyermekfelügyelet).

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

12. Származtatott alapszolgáltatások

definíció: olyan az intézmény által végzett szolgáltatások, melyek nem közművelődési alapfeladatok, azonban alapszolgáltatást jelenthetnek a közművelődési tevékenységet/szolgáltatást igénybe nem vevők számára is (pl. internetszolgáltatás, nyilvános telefon, büfé).

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

Bérelhető eszközök / szolgáltatások

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

Telekommunikációs, teleház szolgáltatások

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

Könyvtár és/vagy könyvgyűjtemény

Javasolt indikátorok a tevékenység eredményességének méréséhez

Videó / DVD kölcsönzés / újságárusítás

Javasotl indikátorok a tevékenysés eredményességének méréséhez

Nyomdatechnikai szolgáltatások

Javasotl indikátorok a tevékenysés eredményességének méréséhez

Büfé üzemeltetése

Javasotl indikátorok a tevékenysés eredményességének méréséhez

Bankjegy vagy étel / ital automata üzemeltetése

Javasotl indikátorok a tevékenysés eredményességének méréséhez